Imádom a tojásrántottát. Amikor éppen nincs semmi, amit ehetnék, de valami "sós" ízre vágyom, mindig azt csinálom.
Szeretem a teljesen natúr, kvázi sült tojást is, de méginkább azt szeretem a rántottában, hogy gyakorlatilag végtelen számú variációja készíthető el, attól függően, hogy éppen milyen ízvilágra vágyik az ember.
Könnyű, semleges ízre vágysz? Csinálj egy natúr rántottát (adott esetben csak fehérjéből). Kicsit füstösebb ízre? Tolj alá egy kis füstölt valamit (szalonna, sonka, kolbász, tök mindegy). Egy laktató, teljes menüt ennél? Keverj a tésztába lisztet is (vagy csináld a rántottát két tojással többől :) ). Szóval elképesztően sok variáció lehet. Nem is tudnám én sem felsorolni, mennyiféle rántottát csináltam már életemben.
Egyébként szeretem, amikor egy srác azt mondja, hogy "én nem tudok főzni, még egy rántottát sem tudok megsütni"... Hát akkor, barátom, ugrás a Taigetoszról, mert egy rántottát megcsinálni a kulináris tevékenységek legalapvetőbb dolga, szerintem egy félkezű majom is képes lehet rá. Ennél könnyebb csak egy vajaskenyeret vagy egy szendvicset csinálni... Bár a szendvics nálam szent dolog - majd erre még visszatérek egy későbbi posztomban.
Szóval rántotta. Tegnap előtt este nagyon ettem volna valamit, mivel semmi más érdekeset nem találtam, jöhetett a rántotta.
Ezúttal intenzívebb ízekre vágytam és arra, hogy jól is lakjam.
Valahol azt hallottam, hogy a rántottát kettő tojásból kell elkészíteni (simán lehet, hogy valami blőd hollywoodi filmben volt, mégis megmaradt), úgyhogy nálam mindig ez az alap.
Azzal indítok mindig, hogy a hozzávalókat előkészítem.
Találtam otthon (ezt figyeld!) fokhagymás szörkemarha szalámit. Vágtam belőle nyolc, nagyjából fél centi vastag szeletet, majd a szeleteket szintén nagyjából fél centi vastag csíkokra vágtam. Felaprítottam mellé apró kockánkra egy fél fej lilahagymát és nagyjából egy centis darabokra egy újhagyma zöld részét. Emellé még vékony csíkokra vágtam egy fél kaliforniai paprikát.
Megtapasztaltam, hogy amikor valamilyen ízesített rántottát készítek, a legjobb, ha az intenzív ízeket egyfajta alapként készítem el. A szalámit és a lilahagymát egy megmelegített serpenyőbe tettem és a legnagyobb lángon (ezt mindig mókás leírni, lévén, hogy elektromos tűzhelyünk van), folyamatos keverés mellett addig pirítottam, amíg a a hagyma üvegessé nem vált.
Míg az alap készült, egy tálba beletörtem a két tojást, megsóztam, tettem hozzá egy kis borsot és vegetát, majd belekevertem az újhagymát.
Amikor már az alap majdnem elkészült, beleraktam a serpenyőbe a kaliforniai paprika csíkokat és egy-két percen keresztül azt is megpirítottam.
Utána jöhetett a tojás. Szintén a legnagyobb lángon, folyamatos keverés közben (nehogy leégjen) néhány perc alatt megsütöttem a rántottát.
Az egész folyamat alig tartott 10 percig. Gyors, finom, könnyen variálható. Kell ennél több, amikor egy villámgyors vacsira vágyunk?
![]() |
Ez nem az általam elkészített rántotta, a netről vadásztam a képet |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése