Fűszervajas sült paprikával és hagymával töltött sült csirkecomb tepsis burgonyával

Holnapra ebédet kellett készíteni és viszonylag gyorsan, mert nem volt ma délután sok időm. Vásárolni pláne nem, úgyhogy a "abból főzünk, amink van" közhely tipikus esete állt fenn.

A fagyasztóban találtam egy pár csirkecombot, ez kifejezetten megfelelő alapnak tűnt egy étel elkészítéséhez.

Ezúttal azonban volt egy kuktám is, Feleségem segédkezett az étel elkészítésénél, főleg, ami az előkészítést illeti.

Míg a fagyott csirkecombok felengedtek, nekiláttunk a tölteléknek.

Egy közepes fej vöröshagymát, egy gerezd fokhagymát és néhány kisebb paprikát egészen apróra vágtunk és egy egészen kevés olajon, folyamatos kevergetés közben addig sütöttem, amíg a hagyma barnára nem sült.

Közben egy lábosban kb 5 deka vajat megolvasztottam és sóval, majorannával, rozmaringgal és petrezselyemmel ízesítettem, pár kavarás erejéig hagytam rotyogni.

Az elkészült vajat ráöntöttem a már megsült paprikára és hagymára, majd néhány keverés erejéig még a tüzön hagytam.

Amikor elkészült a töltelék félreraktam, hogy hüljön kicsit.

Nekiláttunk ezután a köretnek. Nem cizelláltam túl, tepsis burgonyára gondoltam. Hat közepes méretű krumplit megpucoltunk, és nagyjából egy centi vastag kockákra daraboltuk. A felvágott burgonyát egy olajozott tepsibe tettük, megsóztam, rozmaringgal és petrezselyemmel megszórtam és kb. 20 percre alufólia alatt az előmelegített sütőbe tettem.

Míg készült a köret, nekiláttam megtölteni a csirkecombot. A már kihűlt tölteléket a bőr alá töltöttem.   Amikor a krumpli már 20 perce sült félresöpörtem a tepsiben és mellé tettem a két csirkecombot. Őrölt tarkaborssal, kakukkfűvel és sóval megszórtam a tetejét.

Alufólia alatt további 20 percet sütöttem, majd az alufóliát eltávolítottam, a tepsi aljában lévő olajjal meglocsoltam a combokat és még 20 percet sütöttem.

Ez lett a végeredmény

HOZZÁVALÓK:

2 db csirkecomb
1 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
3-4 paprika
6 db krumpli
5 dkg vaj
olaj
só
tarkabors
kakukkfű
rozmaring
petrezselyem
majoranna

Gombás ravioli sajtmártással

A mai vacsora (és a holnapi ebéd) megfőzésének lehetősége (feladata) ezúttal rám hárult. Az én választásom pedig a raviolira esett. Nem tudom, hogy miért pont ez jutott eszembe, de ha már így alakult, akkor hajrá.

A ravioli elkészítésének két alapvető változata van. Az egyik, hogy szépen kiveszed a mélyhűtőből az előregyártott raviolit és megfőzöd. A másik kicsit (sokkal) macerásabb. Természetesen én az utóbbi verziónál maradtam.

A ravioli ugyebár nem más, mint tésztapapucsba csomagolt valami kifőzve. Első lépés tehát a tésztapapucs elkészítése.

A tészta hozzávalóit (40-45 deka liszt, 3 tojás, fél liter víz, nagyjából 1 deci olivaolaj és egy kevés só) egy mély tálba tettem. Még amikor régen, egy cserediák akció keretében néhány hetet volt szerencsém egy római családnál eltölteni, az ottani háziasszony tanítgatott főzni. Többek között azt is megtanultam tőle, hogy amikor tésztát csinálunk, a legnagyobb eretnekség robotgéppel összedolgozni az alapanyagokat, ott van arra a két kis kezünk. Főként a nők miatt érdemes azt is megjegyezni, hogy az olajos (vagy vajat/margarint tartalmazó) tésztákat azért is jó kézzel gyúrni, mert utána olyan lesz az ember keze, mintha jó alaposan bedörgölte volna kézápolóval - a bársonyos  tapintás garantált.

Szóval a tészta hozzávalói KÉZZEL jól összedolgozva, az egészet állni kell hagyni.

Míg a tészta pihengetett, addig jöhet a töltelék. Mivel a tölteléket ugyebár a tésztába fogjuk tenni, érdemes minél apróbbra vágni minden összetevőt. Kiderült, hogy az aprítási képességeim még hagynak kívánnivalót ... de minden ujjam megmaradt.

Nagyjából 8 deka füstölt tarját egészen vékony csíkokra szeltem, majd apró darabokra vágtam. Fél vöröshagymát és két gerezd fokhagymát szintén. Hat fej gomba is hasonló sorsra jutott, azokat is próbáltam alig vastagabb, mint 1 mm-es szeletekből hasonló vékonyságú kockákra vágni.

A húst és a hagymákat egy magas falú serpenyőben, kevés olajon addig pirítottam, amíg a hagyma üveges nem lett. Ekkor mehetett mellé a gomba. Amint a gomba összeesett és a belőle kifőtt víz nagyrésze is elpárolgott, nagyjából 3 deci sűrített paradicsomlével feltölttem. Sóval, őrölt tarkaborssal (mostanában nagyon rákattantam az ízére), bazsalikommal, oregánóval és majorannával ízesítettem és folyamatos keverés mellett nagyjából 10 percig főztem a tölteléket.

Amikor elkészült a töltelék, félre raktam hülni és visszatérhettem a tésztához. Liszttel meghintettem a gyúródeszkát és egészen vékonyra, kb 2-3 mm-esre nyújtottam a tésztát. Nem jó móka a tésztát nyújtani. Ha valakinek van tésztanyújtó gépe, használja azt - vagy küldje el nekem.

Mindenesetre legyőztem a tésztanyújtás által támasztott kihívásokat. Ezt követően kb 4x5 centis téglalapokat vágtam ki a kinyújtott tésztából, egy evőkanállal rápakoltam a tölteléket a tésztalap egyik felére. A másik felét ráhajtottam és bevizezett ujjakkal összenyomkodtam a széleket. Persze ezt lehet sokkal profibban és szebben is megcsinálni, például villával összenyomkodni és akkor sokkal szebb lesz a szegélye, de most ezzel nem bajlódtam.

Forrásban levő sós vízben kifőztem a raviolikat. Mindegyiket addig kell főzni, amíg fel nem jönnek a víz felszínére - ez olyan 6-8 perc.

Amikor kifőztem az összes raviolit, jöhetett az öntet. Attól függően, hogy hogyan fűszerezzük a tölteléket, elég sokféle öntetet készíthetünk a ravioli mellé. Paradicsomszósz, fehérmártás, sajtmártás, bormártás, tejszínes-gombás öntet, stb. A lehetőségeknek itt is főleg a képzeletünk szabhat csak határt. Most nekem fordítva működött a dolog, ugyanis Feleségem eleve úgy kérte a raviolit, hogy a szekrényben figyelő sajtmártás alapot használjam. Úgyhogy ezúttal - szégyen szemre - egy Knorr alapból főztem meg a mártást.

A teljes folyamat két és fél óráig tartott, úgyhogy viszonylag időigényes menüről beszélhetünk. Viszont nagyon finom lett - sokkal finomabb, mint amilyenre számítottam.

A végeredmény tálalva

HOZZÁVALÓK:

A tésztához:
- 450 g liszt
- 0.5 l víz
- 0.1 l oliva olaj
- 3 tojás
- só

A töltelékhez:
- 6 fej gomba
- 8 dkg füstölt tarja
- 2 gerezd fokhagyma
- fél fej vöröshagyma
- 300 g paradicsomsűrítmény
- olaj
- só
- bors
- bazsalikom
- oregánó
- majoranna

Az öntethez:
Ezt inkább le sem írom most

Tojásrántotta

Imádom a tojásrántottát. Amikor éppen nincs semmi, amit ehetnék, de valami "sós" ízre vágyom, mindig azt csinálom.

Szeretem a teljesen natúr, kvázi sült tojást is, de méginkább azt szeretem a rántottában, hogy gyakorlatilag végtelen számú variációja készíthető el, attól függően, hogy éppen milyen ízvilágra vágyik az ember.

Könnyű, semleges ízre vágysz? Csinálj egy natúr rántottát (adott esetben csak fehérjéből). Kicsit füstösebb ízre? Tolj alá egy kis füstölt valamit (szalonna, sonka, kolbász, tök mindegy). Egy laktató, teljes menüt ennél? Keverj a tésztába lisztet is (vagy csináld a rántottát két tojással többől :) ). Szóval elképesztően sok variáció lehet. Nem is tudnám én sem felsorolni, mennyiféle rántottát csináltam már életemben.

Egyébként szeretem, amikor egy srác azt mondja, hogy "én nem tudok főzni, még egy rántottát sem tudok megsütni"... Hát akkor, barátom, ugrás a Taigetoszról, mert egy rántottát megcsinálni a kulináris tevékenységek legalapvetőbb dolga, szerintem egy félkezű majom is képes lehet rá. Ennél könnyebb csak egy vajaskenyeret vagy egy szendvicset csinálni... Bár a szendvics nálam szent dolog - majd erre még visszatérek egy későbbi posztomban.

Szóval rántotta. Tegnap előtt este nagyon ettem volna valamit, mivel semmi más érdekeset nem találtam, jöhetett a rántotta.

Ezúttal intenzívebb ízekre vágytam és arra, hogy jól is lakjam.

Valahol azt hallottam, hogy a rántottát kettő tojásból kell elkészíteni (simán lehet, hogy valami blőd hollywoodi filmben volt, mégis megmaradt), úgyhogy nálam mindig ez az alap.

Azzal indítok mindig, hogy a hozzávalókat előkészítem.

Találtam otthon (ezt figyeld!) fokhagymás szörkemarha szalámit. Vágtam belőle nyolc, nagyjából fél centi vastag szeletet, majd a szeleteket szintén nagyjából fél centi vastag csíkokra vágtam. Felaprítottam mellé apró kockánkra egy fél fej lilahagymát és nagyjából egy centis darabokra egy újhagyma zöld részét. Emellé még vékony csíkokra vágtam egy fél kaliforniai paprikát.

Megtapasztaltam, hogy amikor valamilyen ízesített rántottát készítek, a legjobb, ha az intenzív ízeket egyfajta alapként készítem el. A szalámit és a lilahagymát egy megmelegített serpenyőbe tettem és a legnagyobb lángon (ezt mindig mókás leírni, lévén, hogy elektromos tűzhelyünk van), folyamatos keverés mellett addig pirítottam, amíg a a hagyma üvegessé nem vált.

Míg az alap készült, egy tálba beletörtem a két tojást, megsóztam, tettem hozzá egy kis borsot és vegetát, majd belekevertem az újhagymát.

Amikor már az alap majdnem elkészült, beleraktam a serpenyőbe a kaliforniai paprika csíkokat és egy-két percen keresztül azt is megpirítottam.

Utána jöhetett a tojás. Szintén a legnagyobb lángon, folyamatos keverés közben (nehogy leégjen) néhány perc alatt megsütöttem a rántottát.

Az egész folyamat alig tartott 10 percig. Gyors, finom, könnyen variálható. Kell ennél több, amikor egy villámgyors vacsira vágyunk?

Ez nem az általam elkészített rántotta, a netről vadásztam a képet

Brownie

Mint ahogy az a bemutatkozó kis szösszenetben is említettem, a sütemények azok, amiket mindig pontos receptből próbálok elkészíteni. Ezúttal sem volt máshogy. Még sosem készítettem brownie-t, így Dr. Google-hoz fordultam segítségért. Megnéztem jópár receptet magyar és amerikai honlapokon, végül kiválasztottam egy receptet, ami a leginkább szimpatikus lett.

Sajnos a bevásárlást elrontottam, ugyanis nem kaptam étcsokoládét, csak tejcsokoládés Milka csokit. Ez aztán nagyban befolyásolta a brownie ízvilágát.
Először is 10 deka sütőmargarint és egy tábla csokoládét kell megolvasztani. Ezt követően (vagy ezzel egyidejűleg) 4 tojást össze kell keverni 30 deka kristálycukorral és 2 csomag vaníliás cukorral. Amikor felolvadt a margarin és a csoki, azt is hozzákeverjük a cukros tojásokhoz. Miután ezzel is megvoltunk, folyamatosan szitálva belekeverünk 15 deka lisztet.

Mivel tejcsokoládéval csináltam, a színe nagyon nem olyan lett, mint amilyennek elképzeltem volna. Úgyhogy arra gondoltam, hogy teszek hozzá főző kakaóport. De nem találtam itthon (este, a vacsora után Feleségem megmutatta, hol tartjuk...), úgyhogy kénytelen voltam egy kis ness-kakaóval kiegészíteni. Ennek az lett az eredménye, hogy a brownie elképesztően (nekem túlságosan is) édes lett - de étcsokival egyértelműen ez a probléma nem állhat fenn.
Amikor a tészta elkészült, sütőpapírral bélelt, kisebb méretű tepsibe töltöttem és mehetett a sütőbe. Nagyjából 180 fokra felforrósított sütőben nagyjából 40 percet sütöttem. A brownie sütésének az a titka, hogy addig kell sütni, amíg a teteje megkeményedik, de amikor megnézzük a sültség állapotát (fogpiszkálót vagy hústűt szúrunk bele), akkor a közepén valamennyire még ráragadjon a tészta a tűre.

Mivel már nincs fagyiszezon, ezért csak tejszínhabbal tálaltam a süteményt. Mint említettem, nekem túl édes volt, de Feleségemnek kifejezetten ízlett.

HOZZÁVALÓK:
25-27 dkg étcsokoládé (egy tábla)
10 dkg margarin
4 tojás
30 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor
15 dkg liszt

A vacsora többi eleme:

ELŐÉTEL: Sütőtökleves fokhagymás pirítóssal (hazai ízek)
FŐÉTEL: Currys csirke zöldséges kuszkusszal (keleti ízek)

Currys csirke zöldséges kuszkusszal

Már régóta tervezem, hogy csinálok valami ételt curry-vel. Egyrészt nagyon bírom ennek az indiai fűszernek a különleges ízét, másrészt meg iszonyú mókás az az élénk sárga szín, amit a curry az ételeknek ad.

Emellett tökéletesen passzolt is a nemzetközi konyhai élmény elképzelésemhez. A nagyobbik gondom az volt, hogy mi legyen a köret. Először sült tésztára gondoltam, azonban a választásom végül a kuszkuszra esett.

A hús elkészítésével kezdtem a főételt. Előbb megtisztítottam és megmostam egy csirkemellett, majd hosszú, nagyjából fél centi vastag csíkokra vágtam. A csíkokat megsóztam és kicsit megborsoztam, majd forró olajban megpirítottam. Utána levettem a tűzről a húsokat és hagytam egy kicsit kihülni. Egy kevés lisztet hintettem a hússzereltekre, curryporral, őrölt chilivel és őrölt tarkaborssal megszórtam mindent és visszatettem a tűzhelyre. Amint elkezdtek újra sülni a hússzeletek, felöntöttem a serpenyőt vízzel, úgy, hogy a hússzeleteket félig ellepje. Jól összekevertem az egészet, majd egy-két perc múlva hozzáöntöttem nagyjából 150 ml főzőtejszínt. Megint jól összekevertem, hogy a húsok körül homogén szósz alakuljon ki és egészen kis lángon, fedő alatt, időnként megkeverve összefőztem mindent.

Ahogy elkészült a hús, már csinálhattam is a köretet. A kuszkusz elkészítése önmagában nem egy nagy történet - azonban nincs is valami fantasztikus íze (legalábbis szerintem). Ezért találtam ki, hogy zöldséges kuszkusz legyen a köret a csirke mellett. Ehhez felhasználtam egy fél kígyóuborkát, egy fél cukkinit, másfél kaliforniai paprikát és két nagyobb fej csiperke gombát. A cukkinit és a kígyóuborkát meghámoztam, megmostam, majd ujjnyi vastag kockákra vágtam. A paprikából kivágtam a csumát és nagyjából fél centi vastag csíkokra vágtam. A gombát is megpucoltam és kis szeletekre vágtam. (Valójában ezt az előkészítést a vacsora főzésének nyitómomentumaként már megcsináltam - mint egy jó főzőműsorban, a főzésre már minden ott van előkészítve.)

A feldarabolt zöldséget egy teflon serpenyőbe tettem és szójaszósszal kicsit meglocsoltam. Ezt követően közepes lángon, fedő alatt megsütöttem (vagy inkább megpároltam) a zöldséget.

Magát a kuszkuszt a legkönnyebben úgy lehet elkészíteni, hogy fogod a kuszkuszt és forrásban lévő vízzel meglocsolod. Nem egy kulináris atomfizika. Ezúttal azonban én úgy csináltam meg inkább, ahogy a rízst szoktam. Egy lábosban, kevés olajon kicsit megpirítottam a kuszkuszt, majd ezt felöntöttem vízzel és egy kicsit megfőztem.

Úgy tálaltam, hogy egy tányérra kiszedtem és elterítettem a kuszkuszt, lecsöpögtetés nélkül rápakoltam a zöldséget, majd mellé tettem a currys csirkét. Így nézett ki:

Feleségem kritikai véleményezése: "Főztél már nagyon jó dolgokat, de ez mindent űberel." Ennél azt hiszem, nem is kell több.

HOZZÁVALÓK:
- 1 csirkemell
- 150 ml főzőtejszín
- fél cukkini
- fél kígyóuborka
- 2 fej csiperke gomba
- másfél kaliforniai paprika
- kb egy bögre kuszkusz
- currypor
- őrölt chili
- őrölt tarkabors
- só
- víz
- liszt

A vacsora többi eleme:

ELŐÉTEL: Sütőtökleves fokhagymás pirítóssal (hazai ízek)
DESSZERT: Brownie (amerikai ízek)

Sütőtök krémleves fokhagymás pirítóssal

Nemzetközi konyha című vacsora első állomása - értelemszerűen - az előétel volt, melynek sütőtök krémlevest választottam.

Nem könnyítettem meg a saját dolgomat, hiszen egyrészt, mert még sosem csináltam korábban ilyet (ez még a kisebbik gond), másrészt pedig azért, mert annyira nem is szeretem, így nem is igazán tudtam, milyennek kellene lennie egy jó sütőtök krémlevesnek. Nagyjából voltak azért elképzeléseim, és interneten is rákerestem a témára. Konkrét receptet azonban nem használtam fel, mert amit első nekifutásra találtam, az nagyon nem tetszett. Szóval próbáltam magam megoldani a feladatot.

Minden a vásárlással indult. Sütőtök, krumpli (kékvérűeknek burgonya, Gyűrűk Ura rajongóknak kolompér), hagyma.

A leveshez nagyjából fél kiló sütőtököt és négy szem krumplit meghámoztam majd jól megmostam. Ezután nagyjából 1 centiméteres kockákra daraboltam a tököt és a burgonyát. Mellé karikáztam egy csomag újhagymát (ezt egy nagyobb póréhagymával is lehet helyettesíteni) valamint egy közepes fej vöröshagymát. Az egészet egy lábos vízbe töltöttem, megsóztam, borsoztam és kis vegetával ízesítettem egy egészen kevés őrölt gyömbér és szerecsendió hozzáadásával. Nagyjából 25 percig főztem.

Amikor már majdnem teljesen puhára főttek a krumpli- és tökdarabok, kiszedtem nagyjából 15 darab krumplit, a többi kifőtt zöldséget átmertem a turmixgépbe (ha botturmixod van, akkor ezt megúsztad), hozzá töltöttem 2,5 deci főzőtejszínt és teljesen homogénre turmixoltam.

Utána visszaöntöttem az egészet a lábosba és beletettem az elkülönített krumplidarabokat. Még negyed óráig főztem.

Az elkészült levest reszelt sajttal és egy kevés petrezselyemmel tálaltam.
A leves mellé pedig megpirítottam néhány szelet kenyeret és bedörzsöltem őket fokhagymával.

HOZZÁVALÓK:

- Fél kiló sütőtök

- 4 szem krumpli

- 1 csomag újhagyma (vagy 1 póréhagyma)

- 1 fej vöröshagyma

- 250 ml főzőtejszín

- só

- bors

- vegeta

- őrölt gyömbér

- őrölt szerecsendió

- sajt

- petrezselyem

- kenyér

- 1 gerezd fokhagyma

A vacsora többi eleme:

FŐÉTEL: Currys csirke zöldséges kuszkusszal (keleti ízek)
DESSZERT: Brownie (amerikai ízek)

Nemzetközi vacsora, három fogással

Az elmúlt időben kicsit a fejünk fölé kezdett tornyosulni az Élet, nem maradt elég időnk egymásra Feleségemmel. Azért, hogy ezen változtassunk, megbeszéltük, hogy az egyik péntek este csak a miénk lesz. Gondolkodtunk azon, hogy elmenjünk-e vacsorázni valahova vagy inkább otthon, egy romantikus vacsorát fogyasszunk-e el. Végül utóbbi verziónál maradtunk és mivel szabadságon voltam azon a napon, magamra vállaltam a vacsora készítésének feladatát. A menü összeállítása is az én feladatom lett, azt hogy mit fogunk enni, a vacsora kezdetéig meg sem tudta Feleségem.

Nem volt könnyű összeállítani a menüt, mert olyan ételeket akartam elkészíteni, amit eddig még sosem főztem. Aztán jött egy ötlet, hogy egy olyan vacsorát dobjak össze, aminek mindegyik fogása egy másik kultúrkörből érkezik.
Így alakult ki a vacsora programja:

ELŐÉTEL: Sütőtökleves fokhagymás pirítóssal (hazai ízek)
FŐÉTEL: Currys csirke zöldséges kuszkusszal (keleti ízek)
DESSZERT: Brownie (amerikai ízek)
Ital: Carling cider (angol ízek)

A vásárlás egy óra, az étel elkészítése 3 óra, a romeltakarítás megint egy óra. Nettó 5 órás meló volt, de minden perce megérte. Feleségemnek minden nagyon ízlett és mivel főleg neki készült a vacsora, ez a legfontosabb. Én nem voltam 100%-ig elégedett mindennel, de majd legalább tudom, mit kell finomítani a recepteken.

A fent felsorolt három étel elkészítésének leírásai a linkekre kattintva elérhető.

Pirított tőkehalfilé kapros-gombás tejszínmártással, pikáns tonhalkrémmel töltött újhagymás omlettel

2013-ban, Feleségem születésnapjára készítettem ezt az igen laktató ebédet. A fogás neve is elég bonyolult, nem is volt két perc elkészíteni, de azért nem volt annyira katasztrofálisan nehéz megcsinálni, mint amennyire arra a nevéből következtethetnénk. Azt ne kérdezze senki, hogy hogy pattant ki a fejemből ez a menü, egyszerűen elkezdtem nézegetni, hogy milyen hozzávalók vannak otthon és nekiláttam.

Ez lett az eredménye:

És akkor most leírom, hogy hogyan is készült.

Először is a hallal kezdtem. Felengedtem a fagyasztott tőkehalfilét. Megsóztam, finoman megszórtam borssal és közepesen forró serpenyőben, egy egészen kevés olajon megpirítottam.
Közben apróra vágtam négy nagyobb fej gombát és egy fej vöröshagymát. Minimális olajon egy kisebb lábosban megfonnyasztottam ezeket az összetevőket majd felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen elfedje (hogy addig se égjen le). Utána egy kis dobozos tejszínnel felöntöttem, hozzá tettem még egy kanál tejfölt és jól elkevertem. Adtam hozzá sót, őrölt fekete borsot és őrölt szerecsendiót, valamint egy nagy adag morzsolt kaprot, majd hagytam főni fedő alatt. Mivel kicsit híg lett, egy teáskanál liszttel besűrítettem.

Míg pirult a tőkehal és főtt hozzá a mártás, nekiálltam a "köretnek".
Két natúr tonhal-konzervet egy tálba öntöttem és villával széttörtem, majd egy kevés citromlével és őrölt chili paprikával összekevertem.
Egy másik tálba öt tojást (annyi volt otthon) beletörtem, egy kevés tejjel, liszttel, sóval, egy kevés vegetával és frissen apróra vágott újhagymával kikevertem, majd egy forró serpenyőben olajon kisütöttem az omlettet.

A megsült omlettet kettévágtam és a két felet két tányérra tettem. Mindkettőnek a felére rákentem a tonhal krémet, majd ráhajtottam az omlett másik felét. A tányérokra szedtem a megpirított tőkehal darabokat és megöntöztem a tejszínes mártással.

Az egész főzőcskézés nem tartott két óráig sem, de nagyon finom, laktató vacsora készült belőle. Legközelebb, ha ilyet csinálok, biztos, hogy kevesebb chilit kell tennem a tonhalkrémbe, de egyébként elég használható menünek tűnt.